A kétrészes felvidéki barangolás első etapjának hétvégéjén épp egy fontos vizsga előtt álltam (sikerült - a szerk.), így nem volt nehéz visszautasítanom a többiek meghívását. Később azonban erőteljesen elkezdett fájni a szívem a képek láttán, hiszen egyáltalán nem olyan unalmas északi szomszédunk és egykori országrészünk közlekedése, mint amilyennek elsőre tűnik! Legnagyobb örömömre hamar meghirdettük a második felvidéki kalandozást is, amit februárra időzítettünk, tökéletesen alkalmazkodva időbeosztásomhoz.
A borítókép téves sugallata ellenére ismét a "dunaszerdahelyi Volán" felségterületén cirkáltunk. A szokásos győri találkozóhely után egész hamar, Vámosszabadiban álltunk meg elsőként, hogy magunkhoz vegyünk némi kávét és élelmiszert, majd a Mista Slota című dal szövegét mormolva átléptünk testvéreinkhez. A híres-hírhedt bősi vízerőmű mellett épült lakótelep parkolójában egy Slovak Lines színeibe öltözött Intouro várt ránk, a fények viszont még csak a dokumentum jellegű képek elkészítését tették lehetővé. A Slovak Lines az ottani "Volánbusz", a SAD Bratislava utódja. Buszaival ugyanúgy sokfelé találkozhatunk Szlovákiában, akárcsak nálunk a VB járműveivel, gondoljunk csak az ország számos városában megtalálható külső telephelyes kocsikra. Innen tovább Nyékvárkony irányába mozdultunk el, a nap első szerződéses járata (VW Pozsony - Nyékvárkony) személyében egy háromtengelyes Irisbus Arway várt ránk:
A nap végére teljesen megbarátkoztam a formával :)
Itt már kezdtünk hinni előzetes feltevéseinkben, miszerint a a fentebb említett pozsonyi Volkswagen gyár és a galántai Samsung üzem miatt további, szerződéses járatokon dolgozó kocsikkal fogunk találkozni. Be is jött. :)
Dunaszerdahelyen azonban a zárt tároló miatt csak a vasútállomásban reménykedtünk, hogy szolgáltat majd némi témát - a fotózhatatlan dízel Talent mellett a RegioJet Desiro motorvonata szinte a mi kedvünkért érkezett:
Mintha láttuk már volna valahol ezt a dizájnt... :P
Már épp elhagytuk volna Dunaszerdahelyt, amikor is egy újabb Samsung szerződéses járati busz bukkant fel, ráadásul rögtön egy magán üzemeltető gondozásában:
BA-126HI és a magyar nyelvű választási plakát
Innen Tallós felé vettük az irányt, üres kézzel, illetve memóriakártyával innen sem távoztunk: egy kellemesen patinás magán Karosa okozott vidámságot a csapat körében:
GA-BI :)
Felsőszeli további járművekkel szolgált - a SAD a szokásos Irisbus Crosswayt tolta a közösbe, a környék legjelentősebb maszekja, a peredi székhelyű Fermo pedig egy szép BKK kék Intouroval képviseltette magát.
Jé, még egy Samsung járat :)
Szépen haladtunk Vágsellye felé, azaz haladtunk volna, de hát az előre eltervezett útvonalat bűn lenne úgy bejárni, ahogy kitaláltuk... :) Helyette megnéztük Királyrévét:
Erdőszéle, de ha azt mondom, hogy egy panel tövéből fotóztuk, elhiszitek? :)
Hihetetlen, de egy 700-as Karosán is mennyire jól áll ez a fényezés! Mellé a háttér is óriási, elégedetten haladunk tovább Zsigárdig, ahol szintén nem csalódtunk a felhozatalban. A SAD DS - meglepő módon Samsungos - buszán túl találkoztunk még magánzókkal, valamint a nyitóképünkön is látható, az érsekújvári Arriva állományába tartozó Irisbus Crossway-jel is. Ő kivételesen a közeli Vágsellyén található Duslo vegyi üzemhez szállít dolgozókat.
Korrekt flottája van a cégnek
A szomszédos Királyrév perverz 700-asa
Zsigárd után a Fermo székhelye következett, ahol a cég egy újabb buszán kívül a SAD DS helyi lerakatát sikerült egytől-egyig megtalálni:
Na ez már tényleg a falu széle!
Ez pediglen egy C934
Vágsellye innen már csak pár kilométer, ami azt jelenti, hogy az Arriva felségterületére értünk. A vasút mellett felfedeztük az üres buszállomást, valamint a cég itteni telephelyét is, ahonnét nemsokára két busz jött ki: egy MAN SL 223 és ez az LC 736:
MHD = Mestská hromadná doprava, avagy (városi) tömegközlekedés
A városban túl nagy élet nem volt, mindösszesen a szlovák mennyei bajnokság (Slovenský nebeský Championská) két csapata mérkőzött meg egymással, a csapatszállító buszok viszont elzárt területen álltak. Útközben azonban észrevettünk még valamit:
Veoliából Arriva lett 2013-ban
A sokadik Crossway, azonban a nyitrai Arriva felségjelzése és az előző tulajdonos Veolia fényezése alatt. Egy híd és megérkeztünk Janicsák Vecára :), azaz Vágvecsére. A Vágsellyéhez tartozó településről egy dunaszerdahelyi háromtengelyes Arway szállítja a munkásokat a fővárosi Népautó üzemhez.
A vasútállomáson elkapott MANkót Királyiban újból utolértük, hiába no, a körjáratok nagy hátránya, hogy kis távolságokat is sokára tesznek meg...
Az Arrivás Karosa C934 ma csak egy farfotóra volt jó, de szerencsére egy ugyanolyat találunk Köpösdön, noha szívünk szerint ezt a képet sem lőttük volna meg:
Hazai szemnek szokatlanul egyszerű viszonylatjelző tábla
Az úticél Szered, de Semptén ismét meggondoljuk magunkat, miután egy eléggé eldugott utcában találjuk meg a falu szerződéses kocsiját:
Meglepően színes házak a háttérben
Szentharaszton semmi, Udvarnokon azonban két busz figyel a fő téren:
Készülnek a háttérképnek való beállítások, de a hátsó buszhoz érdemes elsétálni, mert egy ma még nem igen látott Irisbus Crossway LE-hez van szerencsénk. A kocsi a szeredi helyi járaton dolgozik, de hétvégéken a sofőrjei hazahozzák.
Posádkánál egy rövid Crosswayt lőhetünk járatban, majd érkezés Galgócra. Újfent szerencsénk van, mert a vasútállomás elől éppen járat indul: egy újabb szolgáltató (SAD Trnava - Nagyszombat) és a 89565659. Szlovák Nemzeti Autóbusz mutatkozik be. Vasúttal is illik foglalkozni, íme egy újabb szlovák specialitás, a ruttkai főműhely modernizált Studenka motorvonata:
A mi iker-Bz motorunk sajnos nem terjedt el...
Hogy ne maradjunk vasút nélkül, felkerestük a vasútfotósok között népszerű lipótvári vasútállomást is:
Taurusba öltött Gorilla
Mit mondjak, a Skoda legújabb mozdonya sem fog lenyűgözni... Hacsak nem azzal, hogy nem küllős vasúti kerekekkel szerelték fel derék cseh barátaink. :) Ha valaki már hiányolni kezdte volna a szopórollert, most megkapja! Az eső itt már nem bírt magával, teljes erőbedobással próbálta meg elvenni maradék kedvünket. Eleinte nem sikerült neki, bizonyíték erre a Felsőzéllén, szakadó esőben megörökített Crossway:
Eggyel alacsonyabb rendszámú társát láttuk Galgócon
Szeredre érve az eső megkegyelmezett nekünk, azonban a buszállomáson a kongást csak a Posádkánál látott Irisbus dobta fel... Lássuk, ma még úgysem szerepelt itt elégszer a típus:
Ami nekünk a Credo, az nekik az Irisbus :)
Innen Galánta felé vettük az irányt. Útközben nem akadt semmi a horogra, ez az időszak abszolút a nap mélypontja volt. Az állomáson szintén érződött a vasárnap, csak ez a Karosa árválkodott a tárolón:
A szakmaiság jegyében megörökítettem az állomási kocsiállás-kiosztást:
"Az anyanyelvhez mindenkinek szíve joga..."
Tettünk egy kört Diószeg felé, hiába... Feketenyéken a Galántán már látott Karosát találtuk meg parkolóhelyén. Itt végre kiléptünk az eldugott autóbuszok dimenziójából, Nagyfödémesen SAD DS és Fermo, Jókán pedig két fantasztikus SOR C 12 jutott a Szlováklájnsztól:
Hiánycikk volt aznap, kifejezetten örültünk nekik :)
Az Illésházán talált Karosa nagyjából egy hazai sosemlátott 256-ossal ér fel, így vele szeretném zárni ezt a hosszúra nyúlt útinaplót:
Nagymagyaron még végigszenvedtük a két Slovak Lines-os buszt, de ezzel a túrát lezártnak tekintettük, mert állvány nélkül már esélytelen volt bármilyen értelmes fotó elkészítése. Remélem, hogy hamarosan újból visszatérhetek a Felvidékre. :)
