Magam sem tudom, hogy időről-időre miért laposodik el nálam a blogíráshoz való kedv, de mai bejegyzésünkkel nem erre keressük a választ… Az viszont biztos, hogy Magyarország közforgalmú autóbusz-állománya évről-évre formálódik és változik. Így a halogatásra ítéltetett témáknál megvan a veszélye, hogy hamar aktualitását vesztik… Így jártam most a Budapest – Baja távolsági vonalcsoport bemutatására szolgáló cikkemmel is, melyhez az elkövetkező képanyagot még 2018 nyarának végén készítettem. Ahogy látni fogjuk, a járművek jelentős része már biztosan nem közlekedik se Bajára, de még csak Kalocsára sem. Bízom benne, hogy erre a kis visszatekintésre azért így is akad majd érdeklődő!
Az 51 sz. Budapest – Hercegszántó országhatár között húzódó főúton zajló távolsági közlekedés a hazai, belföldi távolsági autóbusz-hálózat ősi elemének mondható, jelenlegi ismereteim szerint Baja és a Főváros között az első, állami szervezésű járatok a II. világháború befejeződését követően, a MÁVAUT üzemeltetésében még 1945-ben elindultak. A szolgáltatás azóta is folyamatos és mint majd az alábbiakban látni fogjuk, több, helyenként igencsak érdekes viszonylat is üzemelt a vizsgált vonalcsoportban.
Korai Ikarus 55-ösök Solton, az Aranykulcs téren
Kép forrása: Fortepan
A vonalcsoport napjainkban az alábbi autóbuszvonalakból áll:
- 1110 Budapest – Solt – Kalocsa – Baja
- 1111 Budapest – Solt – Kalocsa – Jánoshalma
- 1113 Budapest – Solt – Kalocsa – Baja – Bácsalmás
Az 1110-es vonalon a DAKK Zrt. és a Volánbusz Zrt. üzemeltet járatokat, míg az 1111 és az 1113-as vonalakon csak a Volánbusz üzemeltet járatokat, tulajdonképpen ezen relációk kialakulása óta. A három fő irány kialakulásának főbb lépcsőfokai a következők:
- Az 1960-as évek közepéig egy viszonylat létezett, az 1025 Budapest – Kalocsa – Baja, mely az ötvenes évek második felében Garáig került meghosszabbításra;
- Az országos autóbuszvonal-átszámozást követően az 1025 új vonalszáma az 1100 lett, illetve 1101-es vonalszámmal különvált a Budapest – Baja - Gara viszonylat, továbbá létrejött az 1102 Budapest – Kalocsa – Jánoshalma autóbuszvonal;
- Még a ’70-es évek közepén a jánoshalmi viszonylat meghosszabbításra került Bácsalmásig, valamint létrejött az 1103 Budapest – Dömsöd – Tass autóbuszvonal is (majd 1980-tól „visszaszelídült” helyközi vonalszám alá);
- 1983-tól az 1100-as vonal megnevezése annak gyűjtőmező jellegéhez történt igazodás miatt Budapest – Solt – Kalocsa lesz, a továbbközlekedő járatok teljeskörű ismertetése a meglévő Budapest – Baja – Gara menetrendi mezőben történik;
- 1985-től a bácsalmási járatpár közlekedése egészen 1994-ig szünetel;
- 1987-ben ismételten átszámozzák a magyarországi helyközi- és távolsági autóbuszvonalakat, kialakítva ezzel a ma is ismert számozási rendszert. Ekkortól az 1100-as vonal az 1110-es számot kapja (továbbra is Budapest – Solt – Kalocsa gyűjtőmezőként), a jánoshalmi irány az 1111-es számot kapja, míg a garai reláció az 1114-es vonalszámra kerül;
- 1989-ben a Budapest – Gara viszonylatban, eltérő végállomásként és az 55-ös úton - Felsőszentiván - Tataházán át - közlekedéssel szerepeltetve feltűnik a mai útvonalon közlekedő Budapest – Baja – Bácsalmás viszonylat;
- 1995-ben újabb átszervezés: az 1110-es menetrendi mező ismételten a Budapest – Solt – Kalocsa – Baja viszonylatot jelenti; 1113 Budapest – Solt – Kalocsa – Baja – Bácsalmás néven önálló mezőt kap a bácsalmási irány (kialakítva ezzel a mai kínálatot és útvonalat), ezzel egyidőben a jánoshalmi irányból kikerül a szüneteltetett bácsalmási járatpár és helyette bekerül egy Budapest – Hajós – Budapest járatpár (1999-ig); míg az 1114 Budapest - Gara vonalon nem marad más reláció, csak a névadó; az ütemes menetrend bevezetését pedig már nem érhette meg a garai járatpár sem.
Vasárnapi pihenő Garán
Az évtizedek alatt természetesen további autóbuszvonalak is tartoztak ehhez a vonalcsoporthoz, melyek hosszabb-rövidebb ideig szintén ennek a térségnek a közlekedését bonyolították. A teljesség igénye nélkül következzen néhány, mára már megszüntetett viszonylat:
- 1099 Budapest – Dunavecse – Ráckeve/Solt – Dunaföldvár (1975-ig)
- 1109 Budapest – Solt – Kiskőrös – Kelebia (az 1993-as kezdéskor a Volánbusz részéről 2 járatpár, a Kunság Volántól 1 pár Tompa – Budapest – Tompa; 1994-től a kelebiai Volánbuszos járatpár szünetel, Budapestről csak vasárnaponként van Kelebiára járat; 1995-től pedig csak a Tompa – Budapest – Tompa marad meg 2006-ig; akkortól pedig a menetrendi mező Budapest – Solt – Kiskunhalasra változik és csak pénteki/vasárnapi rásegítő járatok maradtak egészen a 2012-es megszüntetésig)
- 1116 Budapest – Solt – Kalocsa – Szekszárd (a viszonylat 2004-ben létesült a megelőző évben, a majdani M9-es autópálya első ütemeként átadott Szent László-híd által biztosított új útirány kihasználása végett – ebben az évben a Szeged – Kalocsa relációban is kísérleti jelleggel 1 járatpár meghosszabbításra került Szekszárdig. 2005-ben viszont a Kalocsa – Szekszárd szakasz közlekedtetése szünetel, majd néhány évvel később az 1116-os vonal is „megszűnt”)
- 1117 Budapest – Kalocsa – Baja – Hercegszántó (2011-2012 között, a Bács Volán által üzemeltetve; 1 darab járat (!))
- 1118 Budapest – Solt – Kalocsa – Baja – Mohács – Pécs – Harkány (2011-2014 között, Volánbusz üzemeltetésben; 1 járatpár)
- 1119 Budapest – Solt – Kalocsa – Baja – Bácsbokod – Bácsalmás (2011-2014 között, Bács Volán üzemeltetésében; 1 járat Bácsalmás – Budapest, 1 járat pedig Budapest – Baja viszonylatban)
Nem tartozik szorosan a vizsgált távolsági tengelyhez, de mindenképp érdemes megemlíteni a Duna túlpartja felől érkező kiszolgálásra tett kísérleteket is, melyek összességében nem is bizonyultak kérészéletűnek:
- 1131 Budapest – Szekszárd – Mohács – Harkány/Baja (1991-1996 között, Volánbusz üzemeltetésében; 2 pár járat)
- 1126 Budapest – Dunaújváros – Szekszárd – Bátaszék – Baja (1996-2013 között; az 1131-es mezőben szereplő bajai járatokat kiemelték egy önálló mezőbe; később egy járat megszűnt és az azt teljesítő jármű az 1110-es vonalon végzett járattal tért vissza Budapestre)
Jelky Expressz Szekszárdon át Bajára
A következő galériában néhány, az elmúlt évtizedekből származó és cikkünkhöz kapcsolódó menetrendi mezőt gyűjtöttem össze. Ezek közt megtalálhatóak a szűken vett bajai irányhoz tartozó, illetve a vonalcsoporthoz többé-kevésbé hozzátartozó viszonylatok menetrendi lapjai is:
A térség közlekedésének történelmével kapcsolatos ismeretanyagaim végesek, tévedések, hiányosságok minden szándékom ellenére előfordulhatnak. Amennyiben az előbbiekben olvasott történelmi adatokhoz pontosabb dátumokkal, vagy esetlegesen kimaradt, rövid életű autóbuszvonalak ismeretével rendelkezik a Kedves Olvasó, úgy szívesen veszem építő szándékú pontosítását!
Napjainkban a vonalcsoport járatai Budapestről, a Népliget autóbusz-pályaudvarról indulnak/érkeznek. Korábban természetesen ezek a járatok is az Engels téri autóbusz-állomásról, majd a Budapest Népstadion autóbusz-pályaudvar átadását követően a BNS-től indultak és oda érkeztek egészen 2002-ig, a népligeti pályaudvar átadásáig. Útvonaluk nem tartalmaz autópálya szakaszon való közlekedést, így az itt közlekedő autóbuszjáratok „csak” országos besorolásúak, kiegészítő jegy váltásával nem terheltek. Az 51-es út mentén fekvő településeken jellemzően a központi buszmegállókban állnak meg – ezáltal és az ütemes jelleg miatt alap helyközi feladatokra is alkalmasak, bizonyos esetekben betérésekkel (pl.: Tass, Dunaegyháza) tarkítva útvonalukat. A Budapest Népliget – Baja díjszabási távolsága 165,4, illetve bizonyos betérési rend esetén 165,5 kilométer. A bácsalmási viszonylat díjszabási távolsága 200,9 kilométer (Baja után itt az 55-ös úton halad tovább Csávoly – Felsőszentiván – Tataháza úton, majd arról lekanyarodva éri el Bácsalmást, a jánoshalmi ág pedig 163,7 kilométerrel számolható.
Az 51-es út mentén számos Volánbuszos autóbusz telephelyezik. Baján a DAKK Zrt. távolsági állományán felül a Volánbusz is telephelyeztet autóbuszokat, de ugyanez a helyzet Kalocsán is, azzal a különbséggel, hogy a DAKK-os buszok Bajára helyközi járatban jutnak el és úgy fordulnak Budapestnek (és persze visszafelé is ugyanez a kotta), míg a kalocsai Volánbuszos kocsik helyben kezdenek és végeznek. A jánoshalmi és a bácsalmási viszonylatokhoz pedig csak a Volánbusz biztosít autóbuszt. Ugyanez a helyzet Solton is, ahol szintén lakik Volánbuszos autóbusz (a DAKK és a KNYKK a helyközi feladataihoz szükséges autóbuszait telephelyezteti itt), természetesen helyben kezdéssel/végzéssel.
Ennyi bevezető után pedig rátérhetünk a konkrét „vonalismereti” túrára is! Természetesen a képek között további információ bon-bonokkal fogom dobálni a Kedves Olvasót, és persze az is evidens, hogy a témához szorosan nem kapcsolódó képek is előfordulhatnak majd.
A vonalcsoporthoz tartozó autóbuszok közül az elsőt a célterülettől kissé távolabb, Jánoshalmán kell keresni. Az egykori Bács és Kunság Volán szolgáltatási területének ezen metszéspontjában lakik egy Volánbuszos autóbusz, mely kezdő- és végző járatait az 1113-as mező járatainak teljesítésével végzi.
Multikulti a parkolóban
A jánoshalmi irány Budapest és Kalocsa között az 51-es úton halad, így alkotva szerves részét vizsgálatunk alanyának. A jánoshalmi vonalon, annak létrejötte óta a Volánbusz és annak jogelődjei közlekedtetik a járatokat, ez érvényes a már megszűnt Budapest – Hajós, illetve a Budapest – Jánoshalma – Bácsalmás relációkra is. Hétfőtől szombatig a reggeli órákban indul a busz Budapest felé, vasárnap (= a hetek első munkanapját megelőző napokon) viszont több másik Volánbuszos járathoz hasonlóan később kezd, segítve ezzel a hazalátogatásból a fővárosba visszatérőket. Ezt használtam most ki (és persze korábban is) a jármű megörökítésekor, noha az időadatokat visszanézve durván 20 perccel késtem csak volna le a normál indulást… :)
Következő állomásunk Baja, az 1110-es vonal végállomása. Csak érdekességként megemlítendő, hogy 1979 előtt a Budapest – Baja (és persze a Budapest – Gara) viszonylat járatait a 20. AKÖV/Volán üzemeltette, a területileg illetékes 9. Volán (a későbbi Kunság Volán) az 1970-es évek második felétől kapcsolódott be a járatüzemeltetésbe: az 1979-es távolsági menetrendkönyv tanulsága szerint ekkor 1 járatpárt közlekedtetett a helyi szolgáltató.
Ha már itt járok, nem szabad kihagyni a DAKK Zrt. változatos felhozatalát sem: a Mártonszállásra kijáró 4-es helyi viszonylat meglehetősen fotógén helyszínen kanyarogva halad vissza Bajára.
A hajnali indulások már úton vannak, de Baja előtt már egyszer feltűnt előttem az 1113/2 Bácsalmás - Budapest járat, most pedig már a kinézett fotóhelyen várom. Ekkor éppen tartalékjármű dolgozott a bácsalmási Volánbuszos fordán. Ez persze nem indokolja a kijelzőn látható útirányt…
Csak a Duna stimmel…
Munkaszüneti nap lévén a Budapestről 5:45-kor induló járat nem közlekedett, így az azt követő járatig hátralévő időt Baján töltöttem el. Baja fontos csomópont is egyben: a budapesti relációhoz csatlakozik számos helyközi autóbusz-viszonylat is, továbbá szintén az órás ütemre épített „pók” hozza össze azokat a településen átvezető 55-ös úti távolsági járatokkal is.
A buszállomás kijáratán fotózni elég snassz dolog, de most célszerű volt:
A Szeged – Zalaegerszeg járat akkori fordakocsija, az ex ÉMKK-s Volvo, PDC-980
Mögötte indult Szeged felé
Újabb példa a DAKK járműgazdálkodásának érdekességeire: az egykoron a szegedi üzemhez tartozó IOA-584 felújítása előtt nem sokkal távozott Kiskunhalasra, hogy ott több hónapnyi műhelymunka után, immáron ténylegesen rendbe szedve térjen vissza:
Az iránytáblázás nem erőssége a honos telephelynek
Még 1-2 fotó a városban és el is telt ez a kényszeróra, irány Érsekcsanád! A Bajától északra található településen az 51-es úti fő tengelyen felül már az 54-es útról érkező távolsági járatokkal is lehet találkozni. Utóbbiak természetesen közel sincsenek olyan nagy számban, mint a fő témát szolgáltató viszonylatok. De mivel a „páratlan” bácsalmásin is egy újabb tartalék, az egykori battonyai IFC-228 érkezett, így abban a pillanatban kiszavazta magát ebből a posztból… Helyette a Jászberény – Baja járatot végző FLC-339-et fogjuk most megnézni:
Tyúkitatós dísztárcsa! :D
IFC-228 késése miatt a következő járatra kiszemelt helyre már nem volt biztosított az érkezésem… Így Bátya helyett Fajsz határában álltam meg egy mezőgazdasági szervízúti elágazásnál. Amit nem tudhattam az az, hogy a következő járatom is később ért oda, de végül nem igazán kellett bánkódnom:
Végre egy gép az aktuális flottából!
Az ekkoriban itt közlekedő, nagymennyiségű MB Intouro buszokat tényleg nem kell bemutatni senkinek sem. A járművek a korábban itt közlekedő MAN ÜL313-ok helyett érkeztek, így került többek között ilyen autóbusz a bajai, illetve a kalocsai fordákra is, de jelenlegi ismereteim szerint Jánoshalmára is jutott egy ideig a típusból.
Az 51-es úti vonalcsalád következő fontos csomópontja Kalocsa. Itt ágazik el (illetve csatlakozik) a jánoshalmi irány, de ezenfelül a kalocsai telephelyes autóbuszok kezdő- és végző járatai is értelemszerűen ide vezetnek. Az ütemes menetrend bevezetése előtt több, csak Budapest és Kalocsa között közlekedő járatpár is létezett, napjainkban viszont csak a pénteki/vasárnapi rásegítők, másodrészek és persze az itt lakó buszok járatai végállomásoznak itt, a többi járat már Bajáig, illetve Bácsalmás/Jánoshalmáig tovább közlekedik. A Budapest – Kalocsa relációban 1993-ig érvényesült az akkor már Volánbusz névre hallgató Pest megyei (és persze országos) szolgáltató dominanciája, ami persze ismerve a rendszerváltás előtti autóbusz-közlekedés viszonyait, nem meglepő. Az 1993-as távolsági menetrendkönyv szerint ebben az évben kapcsolódott be a Kunság Volán kalocsai üzemegysége is a járatüzemeltetésbe. Majd az ezt követő években tovább nőtt a Kunság és a Bács Volán által üzemeltetett járatok száma (volt olyan év is, amikor 3-3 pár járatot üzemeltettek a Bács-Kiskun megyeiek), a 2011. december 11-től bevezetett ütemes menetrendi közlekedéssel viszont csökkent az akkori Kunság Volános járatok létszáma.
Otthonosan érezhetik magukat Kalocsán a Volánbuszos autóbuszok
A helyközi járatokat is tartalmazó fotómegállás a már halmozódó késésem miatt elúszott, innentől pedig a forgalom is erősebbé vált. Vágtázó halottkém tempóban irány Dunapataj, hogy a következő bajai járat meglegyen! Elhelyezkedést követően pár percen belül érkezett is az egyik nagyon-nagy hiányzóm az O560 flottából: HPE-289. Egy VW Polo Classic gazdája úgy gondolta, hogy gépjárműve út-idő grafikonját a Volánbuszos cirkáló elhaladásához igazítja. Ami alapvetően szuverén joga, csak ne akkor tenné mindezt, amikor én is ott vagyok… :D :( A kép természetesen ment a lecsóba, ’Patajról pedig rossz szájízzel távozhattam. E szomorúságot enyhítendő megjegyezném, hogy Dunapataj is egy időben a bajai vonalcsoport egyik elágazó pontja volt: noha nem kapott önálló menetrendi mezőt és vonalszámot, de a ’70-es közepétől kezdve létezett egy Budapest – Solt – Dunapataj - Szelidi-tó viszonylat is. A járatpár a Dunapataj szomszédságában található üdülőterületre biztosított eljutást a fővárosból. Jellemzően a nyári időszakban – a menetrendi kiadványok lábjegyzetében meghatározott kezdő- és végdátummal lefedett időszakban – szombati- és vasárnapi napokon közlekedett. Az üdülőjárat egészen a 2000-es évek első feléig, körülbelül 2006-ig létezett; megszüntetését követően került ki az 1110-es mezőből a Dunapataj – Szelidi-tó betérési szakasz is.
Alföldi tájhoz képest egész látványos szakaszon haladhatunk tovább Harta település érintésével egészen Soltig. Az észak Bács-Kiskun megyei város szintén fontos csomópont: a híres Aranykulcs téri autóbusz „állomás” erős távolsági forgalmat bonyolít le az észak-déli, illetve a kelet-nyugati irányban, az 52-es út felől, valamint a Szegedről az 53-as úton érkező távolsági járatok tekintetében is. Tükörképe a Duna jobb partján található Dunaföldvárnak, mely az immáron már egyesített 52-53-as úti forgalmat hozza össze a 6-os úti, szintén erős kiszolgálású távolsági gerincvonallal. További érdekessége, hogy Soltra és az attól északra fekvő településekre (Dunaegyháza, Dunavecse, Apostag) a DAKK Zrt.-n felül már a KNYKK Zrt. dunaújvárosi üzeme is számos helyközi járatot közlekedtet, illetve a Solt közigazgatási területéhez tartozó Újsolt és Nagymajor településrészek kiszolgálását is a túlparti cég végzi Dunaújváros felől. Fő témánk szempontjából egy időben elágazó állomásként funkcionált a ’70-es évek elejéig létezett Budapest – Dunaföldvár, illetve a Budapest – Kelebia autóbuszvonal (és annak későbbi maradékai) számára, napjainkban pedig az 1110-es vonali járatok operatív másodrészei leggyakrabban Soltig közlekednek, illetve Solttól indulnak.
A fiatalabbik rásegít az öregnek
Nem is én lennék, ha először nem egy félig OFF témával indítanék… Az időzítés tökéletes: a bajai járat beérkezése előtt van még néhány percünk, így lehetőség nyílik bevárni az interkontinentális Szeged – Bükfürdő távolsági nehézsúlyú cirkálójáratot. Külön jóság, hogy ezen a napon (a közös üzemeltetés végett) éppen az ÉNYKK autóbusza végezte a járatot.
De hamarosan befut az első, immáron a DAKK Zrt. által üzemeltetett járat is. A korán kezdő forda megjárta Budapestet és most pedig hazafelé tart, hogy aznap mégegyszer nekifuthasson fővárosi útjának:
A solti református templom és a légvezetékek disszonanciája
Solton egyelőre ennyi, a következő órai ütemig ebéd- és kávészünet van tervben. Dunaegyháza az alapjárati rendszernek nem képezi megállási helyét (csak egyes, időszakosan közlekedő járatok esetében), így az éppen érkező bajai járatot a településre vezető bekötőút végén várom meg:
Bizony, ez itt már a 'núúdzsenörésön'
A fenti állítás igaz a szintén Bács-Kiskun megyei Apostagra is, ahová szintén csak néhány járat tér be, azonban az alapütem járatai az egykori Kunszentmiklós-Tass – Dunapataj vasútvonal apostagi állomása előtti buszmegállónál megállnak. Apostagon most OFF-olunk egy kicsit: az aktuális Tesco szerződéses járati busz begyűjtése után a Dunaújváros felől érkező helyközi járathoz táboroztam le:
Ha valamire nem voltam felkészülve, az nem más, mint az AOA-458…
Bizony-bizony, ebben a térségben már erőteljesen jelen van a túlparti, dunaújvárosi KNYKK üzem, így ennek a busznak a felbukkanása nem meglepő. Ha még azt is hozzávesszük, hogy Apostagon több dunaújvárosi autóbusz is telephelyezik, lassacskán Fejér megyéhez is csatolhatnánk a települést, de ezt most nem tesszük meg. Irány Dunavecse, érkezik a következő járatunk:
Erőteljesen szépségdíjas Intouro
Solttól fölfelé már a Budapest – Baja tengely járatai jelentik hétvégente a szomszédos települések közötti eljutási lehetőség alapját. A térségi szolgáltatók közül még ilyenkor a Dunaújváros felől érkező és jellemzően a Solt – Dunavecse szakaszon megjelenő KNYKK-s üzemeltetésű járatok lelhetők fel, a DAKK regionális járatai jellemzően munkanapokon közlekednek. A következő ütem járatát Dunavecse északi végén várom be, addig is időtöltés gyanánt feltérképeztem Szalkszentmártont, ahová még később vissza fogunk térni. De addig is nézzük, mi érkezik Budapest felől:
Intouro a susnyásban
A sokféle rendszámtartományból kikerülő M6L.O.G.-os kocsik ezen példányának kifejezetten örültem. De nincs idő a gólörömre, mert haladunk tovább Tass felé! Tass települést szintén csak a település határában, az 51-es út átkelési szakaszán elhelyezett buszmegállókon át szolgálják ki az országos járatok, de itt is akadnak az autóbusz-váróteremig betérők, melyek jellemzően ugyanazok a „lassított” járatok, amelyek Apostag, Szalkszentmárton és Dunaegyháza települések belső kiszolgálását is végzik. A kinti megállóknál azonban többé-kevésbé működő átszállási kapcsolatok adódnak Tasson át Kunszentmiklós, vagy éppen akár az ellenkező irányba, Dunaújváros felé is.
Újabb DAKK-os járat a láthatáron:
Az egykoron Szegeden kezdő NIJ-367 továbbra is „lakkcipős” fordában
Elképzelt vonalismereti utazásunk Dömsödnél elérte csúcspontját, ezen a napon feljebb már nem közlekedünk. Egy újabb bajai DAKK-os forda járműve is látókörünkbe kerül most:
A 2014 őszén a DAKK Zrt.-nél üzembe állított Volvo 8900-asok egyik különleges altípusa volt a nem alacsony belépőszintű kivitel, melyből összesen 7 példány állt üzembe. A többségét (6 darabot) a bajai üzem kapta kifejezetten a hozzájuk tartozó távolsági járatok végzésére. A budapesti vonalon közlekedő példányok helyett viszont 2016 tavaszán, a Partiscum Busz Kft. MB Intouro autóbuszainak beállításával felszabadult MB Tourismo buszok kerültek Bajára, illetve Kalocsára is, ahonnan egy példány forog át a Baja – Budapest tengelyre. Azonban nem mindegyik kocsit vezényelték más vonalra, maradt még belőlük az 1110-es vonalon is.
Vonalismeretünkből kimaradt még Szalkszentmárton, ahová jellemzően szintén csak a tipikusan autóbuszos „bejárati út” megállóhely végett érkeznek a távolsági járatok, de kivételek természetesen itt is akadnak. Amíg nem érkezik meg a Volánbusz következő járműve, addig nézzük meg, hogy mit is fedeztem fel itt néhány órával korábban:
Újabb egykori szegedi Tourismo, a számomra kedves NIJ-368 időzik épp tárolóhelyén
Szalkszentmártonból több környékbeli – de már jellemzően Pest megyei - céghez is indulnak már szerződéses járatok. Az egyik ilyen a dabasi Wellis Invest Kft., melynek egyik dolgozói járatát, illetve az azt lebonyolító autóbuszt szeretném most bemutatni:
Otokar Doruk 215T - igen, az ott még egy török ideiglenes rendszám…
Végre nem csak beszélni tudok arról, hogy vannak Szalkszentmártonba (illetve általánosságban véve is) betérő járatok, hanem szemléltetni is ezt az üdítő kivételt:
A Hősök tere felé veszi az irányt a már csak Kalocsáig közlekedő járat
Ennek a járatnak további érdekessége még, hogy tanítási időszak alatt a hetek első munkanapját megelőző napokon Bajáig közlekedik tovább, az autóbusz onnan tér haza Kalocsára.
Mivel a képek is erősen bizonyítják, hogy a térség távolsági autóbuszos közlekedését kiszolgáló járművek összetétele változott azóta, így hamarosan ismét esedékessé válik az 51-es út bejárása. Amennyiben összejön egy, a mostani út során nem kihasznált fotóhelyekkel és valamennyivel több Pest megyei helyszínnel tarkított újabb utazás, arról mindenképpen hallani és olvasni fogtok! :)
