Azon a bizonyos bakancslistán előkelő helyen szerepelt Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, vagyis az egykori Szabolcs Volán felségterülete. Mert amikor még először elterveztem, hogy egy kiadós fotótúrát szeretnék csinálni arrafelé, még így hívták a szolgáltatót... Azóta persze eltelt pár év, többszöri sikertelen szervezés után idén végre megvalósulhatott az álom: egy többnapos offenzíva keretein belül a megyébe is eljutottam. A túra fő célpontja Nyíregyháza volt, de a rendelkezésünkre álló személygépjármű birtokában a megyében is csavaroghattunk kedvünkre. Ebből nézünk meg most néhány képet.
A terv szerint a napunkat egy Mátészalka - Fehérgyarmat - Vásárosnamény - Kisvárda négyszög jelentette. Sajnos a reggel nem volt bíztató, már ami a felhő- és esőlottót illeti. Szalkára érve ki is nyílt a ketchupos köcsög az esőcsap és innentől fogva a reggeli arconpörgés csak egy esőbeállóból nézett valami volt. A reggeli buszos őrületből azért csak kiemelnék valamit: a nyírbátori Szaki-Tours Kft jelentős számú szerződéses járatot közlekedtet a nyírbátori Coloplast Hungary Kft "intim egészségügyi problémákkal élők" hétköznapjait megkönnyítő termékeket gyártó üzeméhez. A mátészalkai járat (vagy járatok egyike) ezen a nedves reggelen az alábbi Ikarus 396 volt:
Ex DJC-627
A környékbeli vasútvonalakon - bár főleg mellékvonali forgalomról beszélhetünk - a Bzmothoz képest nagy befogadóképességűnek számító ablakos szerelvények is járnak. A Hortobágy mellett errefelé használják még a MÁV 418-as (ex M41) sorozatú mozdonyaihoz gyártott BDt vezérlőkocsikat. A szerelvények Debrecenben forognak át a füzesabonyi és a szalkai vonal között.
A vonat végén ott fityeg a vezérlőkocsi is
Mátészalkát ideje elhagyni - irány Fehérgyarmat! Gondos útitársamnak hála útközben is meg-megállunk 1-1 KV-ra fotótémára. A messziföldön ismert Kocsordon Fogarasi Árpád jómunkásembör helyett egy hasonlóan szorgalmatos norvégvolvo került lencsvégre:
Fotó - OK√
Zsarolyán egyszerre két busz is vonatozik egy szakaszon:
Jánkmajtis vasútállomása legalább annyira elhagyatott, mint amennyire indokolatlan látvány az egykoron InterCity-ráhordó szerepben tetszelgő Bz:
Érkezés a szigetperonnak nem nevezhető alkalmatosság mellé
Aki a térképen próbált minket követni, az láthatta, hogy Fehérgyarmat érintése nélkül nem igen tudtuk volna abszolválni a kört... Valóban, bár ennek ellenére Gyarmat egy kicsit későbbre lett időzítve, de a jó fotóhelyre mindig megéri várni. :) Érkezik az első nagyvad Olcsvaapáti felől:
Még két busz és vár minket a déli arconpörgés, ami persze errefelé teljesen más mértékkel értendő, mint mondjuk a Könyves Kálmán körúton, a Népliget autóbusz-pályaudvar előtt... Az ebéddel egyidőben induló buszok között van a stabilan Mátészalkára közlekedő FVJ-500 is:
FIY-455 életében szemmel láthatóan megállt az idő: az, hogy az aktuális ÉMKK Zrt. szerencsekerék nincs a buszra felnyalva, az egy dolog. Hiba, de láttunk már ilyet. Az, hogy Szabolcs Volán van helyette, az is tűrhető még. Na de az micsoda dolog kéremszépen, hogy nem Zrt., hanem még Rt.? :)
A fehérgyarmati buszállomás művészkijáróján át távozott egy szimpatikus Ikarus 263 is, melyet ugyan ebből kifolyólag nem is terveztünk be, de élőben meglátva erőteljes késztetést éreztünk, hogy a nyomába eredjünk. A közeli Mándra már kicsivel a busz előtt érkeztünk meg, átlagsebességet inkább nem akartunk számolni...
KUUL
Ami Szalkán nem jött össze, azt most itt pótolhatom, vagyis: munkában a százas BDt:
Fehérgyarmat nem ereszt - mert nem is lyukas, de tény, hogy mi sem szándékoztunk továbbállni még. A buszállomás rejt még 1-2 érdekességet, amit érdemes megvárni:
Szerény véleményem, hogy bár a cég szolgáltatási területének jó része nem nevezhető anyagi javakban dúskálónak, ettől függetlenül a térség járműparkjáról szerzett első benyomásaim rendkívül kellemesek voltak. Az autóbuszok általánosan jó esztétikai állapotnak örvendenek és nagy öröm, hogy a fiatalabb járművek kasztnizását is megkezdték már, nem várták meg, míg szitává rohadnak:
Zöld-sárga társaihoz képest teljesen éretté vált ez a Sanyi
Fehérgyarmat után a másik, szintén jó járatsűrűséget ígérő városunk Vásárosnamény volt. A kinézett fotóhely egy helyi középiskola előtt feküdt, így a tavaszias időben két autóbusz között is lehetett mit nézegetni: legyen az egy ártatlannak tűnő diáklány, vagy a helyi Szexi tanárnéni. Nagyjából így is elvoltunk a napon, de azok a fránya buszok csak jöttek és jöttek...
A jellemző busztípus a győriek EC 12-ese volt
Ahogyan az országban sok helyen, úgy az Észak-magyarországiaknál is már az alapítás évében megkezdődtek a járműátcsoportosítások. Bár ahogy a bevezetőben említettem, kvázi szűzterületre léptem itt, ettől függetlenül a térségben tett kirándulás egyik észrevétele, hogy országos szinten vizsgálva is ritka az ennyire járműtípus alapon végzett áthelyezés. Bár ebben a térségben ritkábban fordult elő, de a másik két megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar) és Nyíregyházán jobban észrevehető, hogy a lehetőségekhez mérten igyekeznek típustisztítást végrehajtani. A kis példányszámokkal természetesen itt sem lehet túl jót lépni, így az alábbi autóbusz megjelenésére abszolúte nem számítottunk:
Miskolc - Debrecen helyett Beregsurány - Nyíregyháza
A másik, meglepően épnek látszó járműtípus a 2001 - 2003 közötti évek nagy Volán-tender győztese, a MAN SL2x3 család volt. Az ország más pontjain ezeket a buszokat - kihasználva alacsony karbantartási igényüket - szinte szétporladásig használják, míg itt a karosszéria eddigre már jelentkező "rügyeit" is eltüntető, szemmel láthatóan erősített lakatosmunkálatokat is végeztek rajtuk.
Hőnszeretett polgármesterem itt is letekint rám, így a szavát követve igazságot kell tennem: akármennyire is látszik "kihipózottnak" a naményi flotta, az összetétele ritkán tapasztalt módon homogénnek tűnik még így is.
Ígérem, lesz még ajtós oldali fotó is!
Kisvárda felé indulunk tovább, de természetesen nem olyan sima ügy ez: a Vásárosnaményhez tartozó Gergelyiugornya északi végénél táborozunk le, majd várunk be néhány helyközi járatot. A kocsik többsége az iskolai előtti buszfolyamban is megtalálható volt, azonban az AJTÓS oldali fotók készítésének tagadhatatlan előnye mellett 1-2, a vasútállomás melletti buszállomásra már érkezésünk előtt deponált autóbusz is megörökíthető volt:
Ez is egy érett példány
Nem mellesleg a környezet is igen fotogén:
Megfáradt oszlopok mellett szorgoskodik... Ja nem, az egy másik megye! :D
Kisvárdára részben saját hibánkból adódóan kellőképpen késve érkeztünk, így egy-két, erősen dokumentum jellegű képen kívül már túl sok mindenre nem volt lehetőségünk. Szaki-Toursszal kezdtünk, velük is foglaljuk keretbe ezt a blogposztot:
Kisvárda és Petneháza
A bloggyár termelési ütemétől függően előbb-utóbb a nyíregyházi nappal folytatjuk. Pacsi! :)
