Biztos sokatok értesült, illetve olvasott is nem egy bejegyzést, hírt az április 22-én a zsámbéki Driving Camp területén megrendezésre került harmadik BUSEXPO-ról. A rendezvény keretein belül tartották a XXI. Országos Személyszállítási Szakmai Konferenciát is, ahol elsősorban a 2017-es piacnyitást előkészítő tennivalókról esett szó. Akit mélyebben érdekel a téma, illetve a konferencián elhangzottak, az számos hírforrást talál a megfelelő hírportálokon, hisz ez a rendezvény elsősorban a buszos szakmának szól, ám a kiállítóteret a civilek számára is megnyitják.
A továbbiakban az említett kiállítótéren "helyet foglaló" járművek bemutatását olvashatjátok, illetve inkább láthatjátok.
Persze mire megtaláltam, hogy lesz ingyenes járat ide a puszta közepébe, addigra minden hely elfogyott... De legalább a Volánbusz indított betérős járatokat aznap, igaz elég indokolatlan időpontokban. Szóval reggel Kelenföld, automata nem ismeri a "megállót", a pénztárosnak meg legalább új információval szolgáltam, hogy ma létezik ilyen, és nem én leszek az egyetlen aki odáig kér jegyet.
Elég erős volt a nyitás, Volvo-ék kitoltak egy full extrás (jó, ide a legtöbb gyártó azt teszi ki) 9700-ast. Hát azért meg tudnám szokni ezt a mértékű lábteret, meg a bőrülést, mit ülést, fotelt!
Ismert formavilág, nem hinném, hogy sok magyarázásra szorul.
Az említett utastér, a maga 48 székével. Normál turista kivitelben még plusz egy sor (4 ülés) biztos van benne.
Fa berakású műszerfal, kézre eső kezelőszervek és a szintén bőrrel burkolt "trón".
A Volvo részéről egy 8900-ast is szemügyre vehettek az érdeklődők, mégpedig az MXU-927 című DAKK-os példányt!
Feketítés ide vagy oda, a göteborgi mérnökgárda eltalálta a formavilágot!
És ha már DAKK meg Volvo 8900, akkor megragadom az alkalmat, hogy kicsit helyre rázzam a dolgokat ezen beszerzés háza táján. Nekem is kissé zűrös volt, hogy mit, hova és mennyit is vett a cég, de még szerencse, hogy a szerkesztőségben van aki illetékes a DAKK szolgáltatási területén. Szóval alább Száguldó Fotóriporter információ az én prezentálásomban olvashatóak:
Szóval összesen 50 darab 8900-as és 2 darab 9700-as érkezett a céghez egy 20 és egy 32 darabos tender keretein belül. Ám, hogy ne legyen ilyen egyszerű a dolgunk az 50 darab 8900-as természeten nem egyforma! Kezdjük az elején: A 20-as tenderben meglepő módon 20 darab kocsi érkezett, 14 darab 12 méteres LE kivitelű, és 6 darab 13 méteres teljes hosszban magas padlós példány. Ezek után gondolom a 32-es tendert kitaláljátok hány kocsira szólt. Ezek között szerepelt a 2 darab 9700-as is, illetve a maradék 30 darab 8900-as az alábbi megoszlásban: 1 darab teljesen magas padlós (így összesen 7 darab), 7 darab 15 méteres, háromtengelyes LE kivitelű és 22 db 13 méteres LE kivitel (ilyen szerepel a képen is).
- Aki belezavarodott volna, annak egyszerűbben összesítve:
- 2 db Volvo 9700 (B11R alvázon)
- 7 db Volvo 8900 (B8R alvázon, teljes magas padló)
- 7 db Volvo 8900 (B8RLE alvázon, 15 méter, 3 tengely, LE kivitel)
- 14 db Volvo 8900 (B8RLE alvázon, 12 méter, LE kivitel)
- 22 db Volvo 8900 (B8RLE alvázon, 13 méter, LE kivitel)
Beltérről röviden annyit, hogy a KIEL ülés ismételten megragadta szerény személyem tetszését. Lábtér egy alapvetően elővárosi forgalomra tervezett járműhöz tökéletes, szóval akár hosszabb (nem, azért nem 100 km-es nagyságrendre gondolok!) út is kényelmesen végigutazható!
Vezetőfülkéről annyit, hogy a műszerfal inkább hajaz a városi kivitelre, és amennyire tűnik első ránézésre kopogós kínai műanyagnak, pont az ellenkezőét érzi az ember, ha végigzongorázza a gombsort.
Persze hosszú távú tapasztalatok azért még nincsenek a típusról, hogy hogyan bírják a kiképzést, főként amit a magyar úthálózat minősége nyújt a járműnek, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy egy elővárosi vagy rövidebb távú regionális viszonylatra maximálisan megfelel ez a típus! Engem legalábbis megvett!
Következő két versenyzőnk közös "felmenőkkel" büszkélkedhet, ám a család kettészakadt, az egyik fele a spanyoloknál a másik pedig a kínaiaknál kötött ki. Így kerülhet elénk a Scania Irizar i6, illetve a Scania Higer A30. Kezdjük az előbbivel!
Kívülről a jól ismert Irizar jellemvonásokat viseli a gép, elsősorban a már az első példányokon is jellegzetességnek számító "törés" az A tengely fölött, szépen krómozott elemekkel. A tetőn kopoltyúként emelkedő klíma, valamint a már korábbról is ismerős "mosolygós" frontlemez.
Természetesen a normális gyártóknál a beltér az amiben majdhogynem teljes szabadsága van a megrendelőnek. Kiállított példány 49 darab ülőhellyel rendelkezett, emellett a színvilága igen kellemes látványt nyújtott az éppen odatévedőknek. Viszont ez a zárható "kalaptartó" egészen ötletes, nem töri úgy meg a tető vonalat.
Beleül az ember és kicsinek érzi magát, olyannyira tágas hatása van a "fülkének".
Nos ezek után nézzük a Higert.
Így első ránézésre nekem kicsit a budapesti RiverRide-os busz jutott eszembe, aztán lehet csak ez a nagy lámpatest teszi. Őszintén, kicsit tucatbusznak látszik, a Touring azért jobban kitűnik a tömegből!
Itt már erőteljesen érződött az, hogy ez a jóárasított jármű, amely azt szolgálja, hogy minél több embert vigyünk el A-ból B-be. Igen, itt bent volt az a plusz egy ülés sor, amitől igen szűkös lett a lábtér. Nekem legalábbis, a magam két méteres magasságával, azért nem az átlagot képviselem, de azért na! Persze, az i6-ot is lehet kérni ennyi üléssel, és akkor azt is szűknek titulálnám, még mielőtt valaki megvádolna, hogy a karosszáló miatt szólom le a busz! Viszont, izé, szóval... Bevallom, ahogy felszálltam a buszra, egyből belém csapott az az érzés, hogy "B@sszameg, ez tényleg kínai!". Ugye meg van mindenkinek a kínai cipőbolt szaga?
Kicsit kevesebb gombbal, de szinte ugyan az, mint az i6.
A Volvo és a Scania szekció után elénk tárult az IVECO "stand", mely egy Daily-t és egy Crossway-t foglalt magában. Sajnos a Daily körül igen nagy volt a piknik hangulat, így értelmes kép nem született róla...
Eleinte nagyon idegennek hatott ez a homloklemez, kicsit olyan összehajigáltnak hat, vagy nem is tudom. De így, hogy sokadjára nézem, mind élőben, mind fotókon, valahogy kezdek vele megbarátkozni! Nem egy Red Dot díjas alkotás, de azért csak kitűnik a tömegből.
Ez a hajópadló jellegű padló egészen jól nézett ki, és meglepő módon az ülések is kényelmesek voltak, bőven el lehetett férni bennük, lábtér is kielégítő volt (persze nem mindenhol egyenletes), szóval összességében egészen használható egy szerkezet! Esküszöm kezdek egyre jobban megbékélni ezzel a típussal! Azt mondjuk sajnálom, hogy az Irisbus márkanév és logó az úgy eltűnt a süllyesztőben, és helyette ezt a kicsit ormótlanul nagy IVECO feliratot tették az elejére, de ez legyen az én bajom! Legalább kezd kilábalni a történet abból a sokszereplős láncból.
Természetesen, hogy maradhatna ki a posztból az a magyar fejlesztés, ami mondhatni legjobban meghökkentette a közvéleményt, illetve a közlekedési társadalmat. Igen, ez nem más, mint az ikercsuklós Hunnoid! Ne tagadd, hogy belegörgettél a posztba, hogy benne lesz-e! ;)
Több helyen utánaolvasva a szerkezetnek (igen, bevallom, ott helyben nem tudtam volna komoly arccal érdeklődni a "busz" után), egy 3 literes IVECO turbódízel motor ketyeg az orrban, a formavilág pedig a Fiat Ducato/Citroen Jumper/Peugeot Boxer bermudaháromszögből került ki. Viszont nem értem a logikáját ennek az egész konstrukciónak, illetve az első kerék hajtásnak egy olyan személyszállító eszközön, amivel a gyártó a hegyvidéki utakra (esetleg Vár) tervezett.
Szerintem a beltérről már alkosson mindenki saját magának véleményt, én még most is a döbbenet euforikus hatása alatt állok!
Mivel két oldalt álltak a kiállított buszok, így a Hunnoid után következett a játék a fényekkel című drámai eposz, itt jegyezném meg, hogy több szempontból is jobban örültem volna a felhős időnek. Egyrészt nem kellett volna várakozni, míg jó lesz a fény, másrészt a beltéri fotók is egy fokkal értékelhetőbbek lennének. Mindegy, nézzük az MAN szekciót.
Három járművel képviselte magát a cég, ezzel a gázos Lion's City G-vel, egy, azóta már Budapest utcáit a VT színeiben koptató szóló Lion's City-vel, illetve egy Lion's Coach-csal. Lion's City-k semmi újdonságot nem hordoztak magukon, hisz tizenpár éve ezzel a "jól bevált" formavilággal apellálnak, míg ez idő alatt a Citaro 3 formavilágot élt meg (C1 > C1 facelift > C2)!
A gázos kinézetéhez viszont szokjatok hozzá, hisz Miskolcon nem sokára szembejöhet veletek egy hasonló, illetve ha igazak a hírek, akkor a kaposvári flotta is oroszlánokból fog állni!
A VT-ARRIVA-tól a NAY-301 című számot küldeném a szomszédba, csak, hogy teljes legyen a flotta!
A szóló verda néhány dologban különbözik a Volánbuszos példányoktól, de ez a vezetőfülkére vonatkozóan. És itt tényleg fülke a fülke, hiszen a C2-esekhez hasonló zárt fülkét kaptak (megrendelői szabadság, mintha már említettem volna).
A másik különbség, vagy inkább érdekesség ami többünknek is szemet szúrt a helyszínen, az a műszerfalon keresendő! Ez nem más, mint az ajtóvezérlés gombjai. Látható, hogy kétszer három gomb (a harmadik pirosat a kormány takarja, de ott van) áll a járművezető rendelkezésére. Ebből, mint később kiderült, a három piros a már megszokott nyitó és záró gomb. No de azt a három sárgát nem tudtuk hová tenni, főleg azok elsőre indokolatlan elhelyezését, hisz a pirosakkal egy vonalban lévő sárga gombokon a 2-es és 3-as szám szerepelt, míg a különállón az 1-es. Itt kértük a kihelyezett illetékes segítségét, hogy mégis sto eta kutykurutty ez itten?
Nos kérem szépen, azokkal a gombokkal lehet be, illetve kikapcsolni az ajtó automatikát (engedélyező funkció), külön-külön minden ajtónál! Ötletes, de szerintem kicsit igénytelen így a gombok elhelyezése...
Hopp egy LPL-975, hogy ne csak az újdonságokról legyen szó!
Amíg várjuk a jobb fényeket, addig megnéztük a tesztpályán köröző két járművet, nevesebben a Setra 519HD-t és a Mercedes-Benz Tourismo RH-t.
Kaptunk grátiszba egy Isuzut is.
Kissé meg voltam zavarodva, mint vasorrú bába a mágneses viharban, a Tourismo RH-t illetően, hisz ránézésre egy Integro, ráírva mégis Tourismo van. Inkább kértem a telefonos segítséget, és felvilágosítást kértem a közlekedési blogok ügyeletes típusmágnásától Aaron-tól. Szóval ez tényleg egy Integro, de mivel full extrás kivitel, így már Mannheimben derogál az Integro nevet ráaggatni, ezért inkább elkeresztelték Tourismo RH-nak. Értitek nem? Az Intouro meg a török Integro. Egy biztos, tényleg seggest kellene ugranom a típuskavalkád tengerébe, hogy legalább egy kicsit kiigazodjak rajta...
Még mindig nem a legjobb a fény, így tettünk egy sétát a kiállított veteránok között is.
"Hát én immár kit válasszak..."
Szerintem nem leszek egyedül, ha azt mondom, hogy a Setra-t, még akkor sem, ha ez az S 416 LE Buisness kicsit ilyen orvosi lónak is sikerült. Valahogy mindenből bele akartak csempészni egy kicsit, amiből az sült ki, hogy egyes részei igen jó, illetve a Setra-tól elvárt minőségűek, míg vannak olyan megoldások is, amit pont tőlük nem várna az ember.
"Ólajtó" elöl és hátul is, hisz nehogy már két szárnyú ajtót csináljunk, abba kétszer annyi mozgó alkatrész kell!
Nos említettem a kissé ijesztő megoldásokat. Ez alatt leginkább néhány ülés kialakítására gondolok, melyek közvetlenül a második ajtó után találhatóak. Ez pontosan 8 darab ülés ahol nem éppen ül az ember kényelmesen, mind a lábtér nagysága (mondjuk ajtótlan oldalon inkább a "tánctérben" álló embert rugdosod), mind a kapaszkodók elhelyezése miatt! No de ez van, mint a neve is mutatja MultiClass, tehát multifunkciós, és hát valljuk be, ami multifunkciós, az nem mindig a legjobb választás!
Az említett 8 ülésből kettő. Nos ugye, hogy hatalmas a tér?
Elkerülhetetlen, hogy írjunk pár szót hazánk termékeiről is, a Credo-ról. Vagy ahogy Bástya elvtárs mondaná: "Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk!" Szóval a kiállításra kapunk a gyártótól két Econell-t (egy helyi és egy helyközi kivitel), valamint egy darab Inovell-t.
Aki még nem ismerné a jellegzetes formavilágot.
Értem én, hogy LE kivitel, és, hogy ettől olcsóbb, de ahogy nézi az ember gyermeke a piacon jelen lévő többi gyártó termékeit, arra a következtetésre jut, hogy ez az LE trend inkább áttolódott a helyközi és a rövid távú regionális közlekedésbe. Tehát, akkor van jelentősége egy javarészt magas padlós járműnek a helyi közlekedésben?
Volvo-nál említettem, hogy ránézésre az a kopogós műanyagnak hat. No ez nem csak ránézésre!
Helyközi Econell nagyjából ugyan ez, csak egyel kevesebb ajtót, és nem tudom mennyivel több ülést hordoz a doboz. Egy valamit kiemelnék belőle, ami az Inovell-ben is hasonlóan esztétikusan van megoldva, az a váltókar! Nagyjából úgy sikerült beülnöm a vezetőülésbe, mintha egy 256-oséba kellene bemásznom!
Egy normális méretű kerékkel szerintem még egészen vállalható formavilág lenne!
A beltér alapján akár egy IC 12-esben is lehetnénk, de azért itt-ott némi eltérés felfedezhető.
Ami viszont szerintem fatális hibának és utas szempontból nagy kényelmi negatívumnak minősül, az az ajtós oldalon a kerékjárati ívre ily módon elhelyezett üléspár! És ez már a kezdetek óta ilyen... Lábadat a nyakadba veheted és úgy utazhatod végig a Győr - Szeged távot. A lábtér kényelmét egy széksor kivételével lehetne normálisra növelni.
Ki milyen különbséget lát, illetve nem lát a két kép között? (Nem, ez nem csak a fényképező torzítása miatt ilyen)
Végül, de nem utolsó sorban következzék a VDL család, ahol egy Citea és egy Futura volt megtekinthető. Nos a Citea-ról sajnos normális kép nincs, de képzeljetek el egy ránc felvarrott Ambassadort. Őszintén megvallva soha nem volt még dolgom VDL-el (a Futura esetében BOVA-val), így nagyon összehasonlítási alapom nincsen, hogy mi változott és mi nem!
A KIEL üléseket már említettem, hogy igen bejövősek, így itt is megemlítem, hogy a Citea is azzal volt szerelve. A lábtér itt-ott szűkös, de elfogadható, és szerintem nagy pozitívum, hogy az LE kivitel ellenére nem kell hegymászó felszerelés a hátsó traktus megközelítéséhez!
Ha jól tévedek mióta VDL-nek hívják tűnt el a Futura orráról az az ormótlan púp, de az is lehet, hogy már az utolsó szériás BOVA-ként nevezett Futura se volt már olyan. Azért még ezen a példányon is halványan, de felsejlik az, hogy honnan is indult a formaterv. A beltér az a jól megszokott távolsági szintet hozza, panaszra abszolút nem lehet okunk.
A nap végén, a haza induló buszig hátralévő időt a nosztalgia járművek szemrevételezésével, "művészkedéssel "és szájtépéssel töltöttem. A "művészkedés" néhány eredményével le is zárom ezt a kissé hosszúra nyúlt posztot! Sziasztok!