Természetesen tudok/tudunk róla, hogy ez már a harmadik poszt egymás után a nyugati szomszédainktól, de speciel magam részéről egyre jobban lázba hoznak a nyugati témák. Lehet, hogy nem csak a náthát kaptam el Aaron kollégától? No, de mint ebből a paradox hatású címből is kiderült, ezúttal egy kicsit messzebb jutottam sógorék fővárosánál. Kezdődött a történet ott, hogy a szakmai gyakorlatom után szűk egy hét állt a rendelkezésemre a nyárból, amit illendő lett volna valami fotózással eltölteni. Egy a szomszéddal történt ártatlan beszélgetés közben feltettem az alábbi kérdést, hogy "Hova menjek fotózni?". Nagyjából két pislogás után jött a válasz, hogy "Gyere szerdán Linzbe!", hozzáteszem vasárnap volt! Persze a hülye fejemnek több se kellett, belementem! =D
Végül a szerdából csütörtök lett az időjárás miatt, de ez már mit sem változtat a történteken.
Hajnalodik, kiugrom az ágyból, a Linz AG már vár reám!
Ebből a mondatból csak a kiugrás nem stimmelt hajnali 4 magasságában, de valahogy csak sikerült kimászni. A VT már kora reggel nyújtotta a nyugati színvonalat a Keletiig, ahol annyira nem szívesen szálltam fel a RailJet-re, hogy az elkövetkezendő 4,5 órát ott töltsem. Régebbi emlék élt bennem egy Innsbruck - Bp távon igénybe vett RJ-ről, ahol Hegyeshalomban legszívesebben leszálltam volna.
Győrben csatlakozott Aaron kolléga a szokásos "kipihent" fejével együtt. Linzbe még idő előtt is koppantunk, és meglepődve tapasztaltam, hogy nem akar szétszakadni a derekam attól az üléstől. Hbf előtt egy eddig a kolléga számára is ismeretlen fotóhellyel kezdtük a napot, ahol egyből a WWT "selejt soros" verdája volt az első fogás.
Igen, itt ilyenekből áll a "selejt sor"...
Egy kis RAL 3002 + RAL 7001 és mehet is Pestre! ;)
A sátor otthon maradt, így nem táboroztunk le, hanem tovább álltunk megnézni a tárolót, de minden fotózhatatlanul állt, szóval inkább a bejövők fotózásánál maradtunk.
Ares Postbus módra.
Postbus-os sofőrök jó arcok, Ő még lájkolt is minket! =)
Linz helyi közlekedését alapvetően a Linz Linien GmbH bonyolítja, ami a Linz AG egyik leányvállalata. A Linz AG tulajdonképpen egy holding vállalat, ami összefogja a város különböző feladataiért (energiaellátás, telekommunikáció, közlekedés, stb...) felelős cégeket, így együtt kezelve a város ügyeit. Érdekes, hogy itt működnek ezek az utópisztikus dolgok.
A típushomogenitás jegyében.
Ha már megemlítettem a típushomogenitást, akkor érdemes tudni, hogy a Linz Linien buszos ágazatban csak ezeket a facelift-es Citaro 1-eseket, illetve szóló párjaikat üzemelteti, természetesen CNG üzemben. A csáposoknál pedig csak Volvo 7000AT-kkel találkozhat az ember fia/lánya, ha arra téved. Ezeken felül a midis vonalaik kiszolgálását a Sab Tours végzi különböző alvázra épült Kutsenits-ekkel, Citaro K-kal, illetve Solaris-sal.
Utóbbi igen csak megkongatta bennem azt a bizonyos harangok, hogy arról márpedig kell fotó! Így fogtunk egy 19-es buszt és átmentünk Leondingba, ahol eme midi "szörnyek" tanyáznak.
Az említett Solaris. 8,6 méter, nagy kerék. Hogy is van ez Credoéknál a kis kerékkel? o.O
A képet majdnem sikerült elszúrnia a háttérben látható postás (sárga) Caddy-nek, ugyanis alanyunk minden egyes házhoz átgurult az autóval... 5 méterekről beszélünk, ami azért két levéllel annyira nem megterhelő gyalogtáv, de ő inkább inkább alkalmazta a manuális start-stop rendszert. De amúgy perverz gép, mármint a Sola. =D
Innen gyalog megközelítettük Leonding központját, ahol a másik midis vonal (192) is lőhető, de azért menet közben is akadt fotózni való a 17-es és 19-es viszonylat személyében.
Azért van hangulata a környéknek
Örülés van, dolgozott a tartalék! ^^
A 192-es viszonylatról annyit tudnék tömören elmondani, hogy "Aztarohadt", de így egyben. A vonal nagy része 1 - 1,5 sáv széles hegyi utacska (persze kétirányú forgalommal), amit néhol ösvények szegélyeznek. Nem egy unalmas viszonylat az tény, ennél durvább szerintem csak az innsbruck-i J viszonylat.
Leonding Stadtplatz
Leonding főtere után illett megnézni Linz főterét is, na meg a 192-es is a közelébe tett le. Néhány villamosfotó, majd irány a Duna-híd, ahol számítottunk néhány helyközire vagy maszekra. Persze sikerült kifognunk azt az időszakot, amikor nagyjából semmi nem jött befelé, csak a villamosokat lövöldöztük. Inkább elmentünk valami hamburgerest keresni!
Nosztalgia dizájnos Cityrunner a Pöstlingbergbahn-ról.
Jajj a dottót nem is mondtam, az is volt! Ajánlom megfigyelésre, hogy hova van felszerelve a sárga villogó!
Azért egy Postbus-os 431 DT csak meglett itt! Igen, helyközi!
Szabályszerűen keresni kell az olyan villamosokat, amiken nincs telireklám. De legalább igényesen vannak megcsinálva.
"Ebéd" megvolt, ideje egy kis trolit is fotózni. Legalábbis jó lett volna, ha trolik jártak volna a 41-es és 43-as viszonylatokon. Na de sebaj, legalább több Citaro lett meg, a trolikat meg majd kilövöm 75-ösön a LigetBEN.
A csápokat gáztartályra cserélték. =D
A nap hátralévő részére visszatértünk a főpályaudvar környékére, hogy gyarapítsuk a helyközikről készült képeink számát, valamit, hogy a szomszéd 120%-os legyen Postbusból. Na a képek egy része a kukában landolt a számottevő autóforgalom miatt... Néhány a jobbak közül:
A három tengelyes verda jó, értem?
Expressz járatok inverz kijelzőképpel szaladgálnak. Van benne valami.
Az n+1. beszívott kocsi után elszakadt a pohár és betelt a cérna, így inkább betámadtuk Spart, és feltankoltunk az ismételten 4,5 órás RJ-zésre. Bécsben felszállt egy szerb család, akiket legszívesebben Tatabánya magasságában lehúztam volna a vákuumos WC-n.
Frappáns zárás nincs, max annyi, hogy a következő iromány már határon belülről jön, legalábbis a részemről! ;)
Aufvödörszén
