Mint azt már olvashattátok eme blog keretein belül, az évet igen erősen északon indítottuk, ráadásul két felvonásban, így éppen itt volt az ideje, hogy kicsit délebbre is elnézzünk, de ezúttal az országhatáron belül maradtunk. Mellékesen jegyzem meg, hogy a két felvonás közötti "szünetben" a szerkesztőség útba ejtette a Viharsarkot is, ahonnan Facebook oldalon már láthattatok néhány pikcsőrt.
Egy az idők végezetéig titkosított péntek este és egy fejfájós szombat után vasárnap reggel hajnalban szakadó esőben útnak eredtünk megkeresni Zala megye rég elveszett helyközi közlekedését! Az indulást úgy időzítettük, hogy az első fények Noszlopon érjenek minket, ahol papír szerint egy Credo és egy 260-as alszik a kocsma előtt. Nos hatalmas szerencsénkre egyik sem volt a helyén, de legalább a napindító kávé finom volt. Az életet adó koffein elfogyasztása után Devecser felé vettük az irányt, hátha találunk valamit a buszállón. Ám még mielőtt kiértünk volna Noszlopról, sikerült elkészíteni a nap első fotóját!
Devecserre beérve azt láttuk, hogy nem láttuk a buszállomást, majd, mint kiderült pár utcával odébb paterolták a komplexumot. Az eső rendíthetetlenül esett és eme placc is csak egy két szarlétrát tartogatott.
E Bakonyos példány mellett egy Somlós is pihent pár kocsiállással odébb.
Innen tovább Sümeg érintésével Zalaszentgrót felé indultunk. Menet közben Káptalanfán találtuk az alábbi kotlát:
Egy tájképet megért
A sümegi buszállomásra beérve ismét mérnökeink fantasztikus termékeibe botlottunk, amíg be nem futott egy eme EAG.
Arányjavítás! :)
Ha már Zalázni indultunk Sümeg után átléptük a megyehatárt, ám Sümegcsehin még két Sómlós Credo "üdvözített" bennünket!
'Szentgróton nagy nehezen sikerült megtalálnunk a buszállomást (hogy lehet egy buszállót így eldugni???), ahol végre normális verdák is kerültek az objektívjeink elé.
Mivel is kezdhetném a Zalát, ha nem Setrával?
Egészen jól indítottuk a zalai térséget!
Zalaszentgrótról Zalaegerszeg felé terveztük tovább menni Zalaszentlászló és Kehidakustány érintésével. Végül az útirányt tartottuk, de mivel sürgetett az idő, valamint a zalai úthálózaton nem nehéz eltévedni, így Zeget csak északról megkerültük, hogy néhány falut megnézzünk. Sok sikerrel nem jártunk, hisz abból a 4-5 kis zalai faluból csak Nagykutas tartogatott említésre méltót, így egy hosszabb autózós etap után végre megmozdult a fotómasina zárszerkezete.
A kehidakustányi classic, a zalaszentlászlói társát láthattátok nyitóképünkön.
Nagykutasi utcakép
Eddig igen termékenyre sikerült a nap, de február lévén sietnünk kellett, hisz hamar eljött az este. Az előbb már említett zalai úthálózat sajátossága miatt állandó partnerünk volt a navigáció. Ám a Google Maps alapú térképen Nokia vezérléssel sikerült egy kisebb kalandba keverednünk (innen jött a cím). Történt ugyanis, hogy Nagykutasról megcéloztuk Zalaboldogfát, de ehhez el kellett érnünk a 76-oshoz. Majd a navi mutatott egy a főútról egészen vállalhatónak tűnő murvás utat. Gondoltuk baj nem lehet, hisz egy erdészeti úton ma már közlekedtünk, annál rosszabb nem lesz. De lett! Emlékeztek, hogy mondtam, hogy reggel esőben indultunk? Na az már egy napja esett, és feláztatta ezt a csodás talajt. Végül nem lett senkinek semmi baja, és saját erőből kiszedtük a gépet a dagonyából, így egy jó sztorival távoztunk a helyszínről. Mondanom sem kell, hogy a feltételezett autó nem volt a helyén...
Hophop, helyközi járat!!!
Vaspör és Zalaháshágy érintésével - mindkét település két autóval gazdagította az amúgy sem szegényes gyűjteményt - értünk el Zalalövőre, ahol életünk legdrágább energiaitala mellett vettünk egy nagyobb lélegzetet és újraterveztük a nap hátralevő részét.
Vaspör egyik autója, a másik a DUD-877 volt.
Egy Regio társaságában kintaludtak Zalaháshágyon
Zalalövőn láttuk a nap talán negyedik járatban lévő helyközi járatát. Ezek szerint mégis létezik! Eddig úgy gondoltuk, hogy ez a zalai helyközi közlekedés olyan, mint a Jeti, hogy mindenki beszél róla, de senki nem látta még!
Az újratervezés sikeres volt, és így arra jutottunk, hogy végigcsapatunk a 86-oson Lentiig, így Őriszentpéter és környéke kimaradt, de több mindenben reménykedtünk Lenti környékén. Lenti előtt még benéztünk Pórszombatra, ahol egy háromtengelyes Setrát találtunk Budapestre táblázva (nem nagyon meglepő...).
n+1. kéccázas mára, de hol vannak a Setrák?
Az Alfabusz termékei sem maradhatnak ki posztunkból!
Lentiből felfelé indultunk el (hahaha), a 75-össel párhuzamosan falujárózva Csömödér, Gutorfölde, Tófej érintésével Bakig.
Páka egyik kintalvós verdája
Tófejen még egy Rábát örökítettünk meg az utókornak
Bakon valahol elnéztünk egy kereszteződést, így ismételten Zalaegerszeg felé vettük az irányt, bár nem akartuk. Ebből is adódott egy rendszámunk, méghozzá Sárhida szélén a HNP-290 című E94F-et.
Facebook oldalunkról ismerős lehet
A hátraarc után Zalaszentmihály és Pacsa érintésével értük el Hévízt, ami túránk utolsó olyan állomása volt ahol fotóztunk is. Zalaszentmihályon is akadt egy random rendszám a HNP-034 személyében. Pacsa viszont kegyesebb volt a maga 3 kocsijával, és ha már a mesés hármas számot megemlítettem, itt sikerült meglőnünk a nap harmadik C56-osát, a Zala 5-öséből! Azért az annyira nem rossz úgy gondolom.
Pacsai hangulatkép. És még egy Rába a Classic mellé!
Hévízi érkezésünk után szörnyülködtünk egyet a Kisalföld Keszthely - Győr és Keszthely - Sopron járatára vezényelt minőségi szolgáltatáson! Igen, első szériás EC12...
Megindult a szürkület, így jobbnak láttuk meglátogatni a helyi áruházat, valami élelemvételezés céljából, majd hazafelé orientálódni. Útvonalunk ugyan az, mint reggel, csak ellenirányban. Ám még menet közben úgy gondoltuk megiszunk egy esti kávét Noszlopon, és hát mit kaptunk a nap zárásaként? A helyén volt a falu 260-asa! Gyors állványozás és zártuk is a napot, valamint én ezzel az utolsó képpel köszönöm meg Olvasóinknak a figyelmet!
Napszaktól függetlenül minden jót Nektek! ;)
