Így a tavasz kezdetén visszatért pár napra a téli időjárás, méghozzá nem kis intenzitással! Elzárt települések, járhatatlan utak, az M1-esen éjszakázó több tucatnyi autós. De gondolom mindenki hallotta a híreket és a Telenorosok kivételével mindenki megkapta a BM SMS-ét, hogy átülhet a másik kocsijába! No de erről ennyit és folytassuk összefoglalónkat a tavalyi nyárról!
Elmaradhatatlan eleme a nyárnak egy kis Borsod Volán, így fogtam magam és megindultam Selejt, akarom mondani Sátoraljaújhelyre, illetve Sárospatakra! Hát Pestről nem kellemes oda eljutni... Kicsivel több, mint 4 óra utazás és ott is van az ember! Sok érdekesség nem volt, sőt sok busz sem, így nem sok időt töltöttem itt.
Részemről bejövős ez az ajtórendezés.
A fák árnyékában pihen az FLX-178.
LKT-298 halad Sárospatak felé.
Mint a képek felett írtam, nem telt be a memóriakártyám fotókkal, így mielőtt az életemet meguntam volna, átvándoroltam Sárospatakra. Felettébb örült itt nekem a vasúti pénztáros néni, mikor útmegszakítást kértem tőle. Biztos megzavartam őt a nagy semmit tevésben!
A volánoknak is egyre kevesebb pénze van, így elsősorban a fényezésen spórolnak, ugyanis olcsóbb telibe fényezni fehérrel, mint bármilyen mintát belevinni. Jó példa erre a fenti képen szereplő BPR-114. A lenti kép 2010 nyarán készült, kicsit igényesebb volt a fényezése, de sajnos a pénz az nagy úr!
Kezdett helyrerázódni a napállás, majd kattintottam még párat, aztán ismételten várt rám a közel 4 óra vaskeréken csattogás.
A nap rendszáma címet eme strandkorlátkék IFA nyerte el!
És egy újabb 2-2-0-2 ajtórendezés
Nem is pihentem sokat, egyből másnap fogtam a fényképezőt és meglátogattam a Bács Volánt, pontosabban Baját. Sok hozzáfűzni valóm nincsen a városhoz, úgyhogy álljon itt pár kép:
Sajnos Bácsban nem divat a különleges fényezés...
Baja helyi járatait a 'Narancs Utak' biztosítja, helyközi kialakítású Berkhof-okkal.
Tisza Volános Lion's Coach a Pécs-Szeged viszonylaton
Azért az objektív elé gurult ez a mustár sárga gépezet is!
Pécs-Szeged járat a másik szolgáltatótól
Valahogy az előző napi közel 9 óra vonatozgatás, valamint amíg Bajára leértem vonattal az kicsit sok volt. Így inkább gumikerékkel indultam haza. Ebben az esetben Szekszárd az átszállási hely. Itt volt közel 15 percem, így kihasználtam és csináltam pár képet.
Mercedes O407-es érkezik Őcsényről
Egész jól néz ki ez a színre fújt rács
Hamar eltelt ez a pár perc a fotózással, irány a kocsiállás. Közel 10 perc késéssel befutott a buszom, ami már ekkor eléggé tele volt, és a sofőr szólt is, hogy valószínűleg nem fog mindenki felférni! Végül hárman vagy négyen maradtunk a megállóban, mikor meglett a 100%! És itt jött el a b+meg faktor, hogy ennyi emberség igen csak lehetne már a sofőrben, hogy felenged minket, aztán elücsörgünk a lépcsőn/földön... Értem én, hogy szabályzat, meg félti az állását (a mai világban nem is csodálom), de nem ő lenne az egyetlen aki álló utast szállítana autópályán! Meggyőzni lehetetlen volt, úgyhogy még egy óra várakozás... Öröm az ürömben, hogy ezalatt az 1 óra alatt meglett a Pannon Volán mindkét E99-ese!
Pannon sor a szekszárdi buszállomáson
Mondanom se kell, hogy a következő busz is késett, és szintén tele volt, de ezzel legalább hazajutottam!
Egy órával később, de úton hazafelé!
Ismét kicsit hosszúra nyúltam, de remélem nem unjátok még a sorozatot! Most döbbenek meg saját magamon, hogy mennyi helyen is jártam tavaly nyáron... Szóval egy szó mint száz, köszönöm, hogy végigolvastad ezt a részt is!
Folytatása következik...